A 1998. előtt nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányok időtartama valóban nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. Mivel a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás nem tartalmaz adatokat a felsőfokú tanulmányokról, ezért az adategyeztetési eljárás során a kérelmezőnek kell jeleznie, hogy pontosan mikortól meddig, hol folytatott felsőfokú tanulmányokat, ezen bejelentés alapján tudja vizsgálni az eljáró nyugdíjszerv a tanulmányok idejét és annak nyugdíjra jogosító szolgálati időként történő elismerését. Az eljárás gyorsítása érdekében célszerű csatolni a tanulmányokra vonatkozó igazolásokat, indexet, oklevelet. Amennyiben ezek nincsenek a kérelmező személy birtokában, úgy abban az esetben, a kérelmező bejelentését követően, a nyugdíjszerv hivatalból felveszi a kapcsolatot az érintett felsőoktatási intézménnyel a vitatott időszak tisztázása érdekében.

Amennyiben a részmunkaidőben foglalkoztatott személy ebből származó keresete, jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy a minimálbérnél kisebb összeg után fizeti meg a nyugdíjjárulékot, abban az esetben a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe a nyugdíj összegének kiszámítása során. A szolgálati idő és a biztosítási idő aránya megegyezik a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem, és az azonos időszakra vonatkozó minimálbér arányával.

A szolgálati idő és a biztosítási idő aránya megegyezik a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem, és az azonos időszakra vonatkozó minimálbér arányával.

Az előzőekkel összefüggésben mindenképpen ki kell emelni, hogy a nyugdíj szempontjából különválik a nyugdíjjogosultság megállapítása (Tny. 18. §), valamint a nyugdíj összegének kiszámításakor figyelembe vehető szolgálati idő (Tny. 20. §) tartama, a Tny. pedig egyértelműen meghatározza, hogy az arányosítást kizárólag a nyugdíj összegének megállapításakor kell alkalmazni. A nyugdíjjogosultság megállapítása során, függetlenül a jogviszonyból származó nyugdíjjárulék-alapot képező keresetek mértékétől, a biztosítási idő teljes időtartamát figyelembe kell venni.

Az adategyeztetési eljárás során kizárólag a nyugdíjra való jogosultság megállapításakor figyelembe vehető szolgálati idő szerepel az eljárás során kiadott tájékoztatásban, illetve az eljárást lezáró határozatban. A kérdésben szereplő személy a nyugdíjra jogosultságot illetően a részmunkaidős foglalkoztatás teljes időtartamát szolgálati időként szerzi meg, a majdani nyugdíj összegének kiszámításakor figyelembe vehető szolgálati időt illetően viszont csak annak a minimálbérhez viszonyított arányos részét.

A jelenleg hatályos szabályok alapján, a kérdésben szereplő személy a 65. életévének betöltése napjától jogosult lehet majd öregségi nyugdíjra, mivel rendelkezik legalább 20 év nyugdíjra jogosító szolgálati idővel.